proletár

A társadalom alsó rétegéhez tartozó nincstelen munkás a 19-20. században.

nagypolgárság

A polgárság legfelső, leggazdagabb rétege a 19-20. században, amelynek tagjai a gazdasági hatalom birtokosai voltak.

kispolgárság

A középréteg alsó része a 19-20. században. Főleg önálló iparosok, kiskereskedők alkották.

búr

Dél-Afrikában élő holland telepesek elnevezése (boer [búr] = „paraszt”).

szipoj

India brit gyarmati hadseregében szolgáló bennszülött katona a 19. században.

keresztényszocializmus

Keresztény vallási alapon álló eszmei-politikai irányzat, mely a fennálló társadalmi rend keresztény szellemű átrendezését hangsúlyozza, különös tekintettel a munkásokra. Legjelentősebb képviselője: XIII. Leó pápa (Rerum novarum).

internacionálé

A különböző országok munkáspártjai ezzel a kifejezéssel jelölték az általuk (1864-ben) létrehozott Nemzetközi Munkásszövetséget.

anarchizmus

Azoknak a gondolkodóknak és csoportoknak szellemi irányzata, akik az uralom- és kényszermentes állapot, a szabadság, egyenlőség, a megbékélés és az önmegvalósítás elérését tűzték ki célul. Híveik általában erőszakos eszközöket használnak céljaik eléréséhez, merényleteket követnek el.

forrás: MKL, Mozaweb

marxizmus

Marx és Engels politikai, társadalmi, filozófiai és közgazdasági nézeteinek összessége. Fő ismérve, hogy tudományos alapra helyezi a szocializmust.

szocializmus

A kommunizmus alsó foka, amelyben a munkásosztály legyőzi a korábban uralkodó tőkés osztályt, s "kizsákmányolás nélküli" társadalmat hoz létre. Alapját a proletárdiktatúra képezi.

Forrás: Mozaweb

kommunizmus

Szélsőbaloldali eszme és diktatórikus gyakorlat, amely Marx filozófiájának Lenin által módosított tervét, az osztály nélküli társadalmat kívánta megteremteni. Lásd: szocializmus, proletárdiktatúra.

szociáldemokrácia

Baloldali politikai mozgalom. Eredetileg marxista volt, majd a munkásosztály érdekeinek védelmét összeegyeztette a demokrácia elemeivel. Fő céljai a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére irányultak.

forrás: Mozaweb

chartizmus

A munkásság politikai tömegmozgalma Angliában az 1830-50-es években. Követelték például a titkos szavazást, a férfiak általános választójogát és a képviselők díjazását.

utópista szocializmus

Egy eljövendő, egyenlőségen alapuló társadalmat elképzelő filozófiai-közgazdasági eszme. Meghatározó szerepet tulajdonítottak a nevelésnek. Fő képviselője: Robert Owen.

világkiállítás

Az anyagi és szellemi kultúra eredményeinek rendszeresen megrendezett, káprázatos bemutatója a 19. századtól napjainkig. Az első világkiállítást 1851-ben Londonban rendezték meg.

cenzusos választójog

A modern államokban a 19. század folyamán a választójogot vagyonhoz és műveltséghez kötötték. A polgári társadalomban az vehetett részt a politikában, aki adót fizetett.

pánszlávizmus

A szláv népek egymásra utaltságát, összefogásának szükségességét hirdető ideológiai és politikai mozgalom a 19. században. Többnyire az orosz birodalmi érdekek kifejezésének eszköze volt a Habsburg Monarchia és az Oszmán Birodalommal szemben.

nacionalizmus

Gondolkodásmód és politikai irányzat, mely a nemzet érdekeit állítja középpontba. Fontos szerepe volt a nemzeti önállóságért vívott harcban, hívei nemzetállamok létrehozását tűzték ki célul.

gyarmat

Olyan ország vagy terület, amelyet egy idegen állam megfosztott önállóságától. Ez azt jelenti, hogy teljes gazdasági és politikai függésben, katonai megszállás alatt tartja.